"Az �llatv�delem" rejtelmes, sokf�les�get mag�ban rejt� kifejez�s. Mi ez? Mi�rt kell? Hogyan m�k�dik? Kik csin�lj�k? Kiknek k�ne csin�lni? Mik a c�ljai? Mit eredm�nyez?

1.

Az �llatv�delem funkcion�lis jelent�s�g�nek ismertet�s�hez n�lk�l�zhetetlen az, hogy megismerj�k azt a nagyon �rdekes folyamatot, ahogyan a r�gm�lt (�s) embere az �llatokkal kapcsolatot l�tes�tett, haszn�lni kezdte �ket.

Az �llatok h�zias�t�s�t alapvet�en az els� h�zias�tott �llat, a kutya folyamat�ban mutatom be, de minden h�zias�tott �llat valamilyen haszonszerz�s, az emberi �let megk�nny�t�se �rdek�ben lett megh�zias�tva akkoron.

Mikort�l mondhatjuk, hogy az emberi faj kiemelkedett az �llatvil�gb�l?

Minden val�sz�n�s�g szerint akkort�l nevezhetj�k az embert "fels�bbrend�" - domin�ns - l�nynek a f�ldkereks�gen, amikor k�z�ss�gi szellemben szervezetten eszk�z�k haszn�lat�val kezdte tengetni �let�t a t�l�l�s�rt, kommunik�ci�s jelbesz�det kezdett haszn�lni, tudatosan-�sszetetten kezdett el gondolkodni.

Az �llatvil�gb�l kiemelkedett embernek sok id�be tellett, m�g r�j�tt arra, hogy n�mely �llatfajnak a vad�szathoz, a munk�hoz jobb a testfel�p�t�se. A nom�d embernek meg�lhet�se kapcs�n v�lt sz�ks�ge arra, hogy uralma al� vonjon �llatfajokat.

Az �llatok domesztik�ci�ja (h�zias�t�sa)

A kuty�k domesztik�ci�ja nem egyik napr�l a m�sikra t�rt�nt, hanem hosszadalmas, t�bb �gon egyszerre lej�tsz�d� folyamat eredm�nyek�nt alakult ki.

A kutya-ember kapcsolat a legels� �s legr�gibb ehhez foghat� kapcsolat (�let-, bar�ts�g �s munkakapcsolat).

A h�zi kutya sz�rmaz�s�t r�g�ta szeretn�k megfejteni, m�r t�bb sz�z �ve kutatj�k. A tudom�ny ennek ellen�re nem tud megfelel�, konkr�tumokkal al�t�masztott v�laszt adni a k�rd�sre. Sok rejt�lyes k�rd�s van: a h�zi kutya hol? mikor? mib�l keletkezett? A v�laszok elt�r�ek. Egyesek azt vallj�k, hogy az �skutya a medv�b�l �s a sak�lb�l sz�rmazik, ebb�l alakult ki a h�zi kutya. M�sok szerint a m�r r�gen kihalt �skutya (vadkutya) lesz�rmazottjai a h�zi kuty�k, amelynek nyomait m�g nem t�rt�k fel (mert m�g nem leltek r�). A legval�sz�n�bb a farkasb�l val� sz�rmaz�s elm�lete. Egy a l�nyeg, hogy egy valamikori folyamatban kialakult a H�ZIKUTYA.

De hogyan �s mikor t�rt�nhetett ez?

Az eg�sz folyamat kb. i. e. 10-12000 k�r�l kezd�dhetett. T�bbek azt vallj�k, hogy az �skutya maga lett az ember alattval�ja, de minden bizonnyal a falk�kban �l� kuty�kat (vadkuty�kat) a gy�jt�get�, vad�sz�, hal�sz� �sk�z�ss�gekben teng� kezdeti civiliz�latlan ember tette alattval�j�v�, t�rs�v� �s bar�tj�v�. Ennek t�bb oka is lehetett. Az ember zs�km�nyszerz�s�ben a kutya is "�rdekelt" volt valamilyen form�ban. Az ember hamar bel�thatta, hogy a kutya el�ny�sebb adotts�gokkal van meg�ldva a zs�km�ny elejt�s�hez. Gyorsabb, technik�sabb a n�gy l�bon val� mozg�s�val, �s kitart�bb, �gy sikeresebb a vad�szatban. A kutya adotts�gait elkezdte kihaszn�lni az akkori ember (szagl�s�t, hall�s�t, l�t�s�t).

A legr�gebbi leletek az i. e. 12000 k�r�li �vekb�l sz�rmaznak, amelyek bebizony�tj�k azt, hogy a f�lig megszel�d�tett nem vadkuty�k (farkasok), hanem az emberrel egy�tt �l�, az embereket szolg�l� kuty�k az emberrel val� egy�ttm�k�d�se k�lcs�n�s. A f�lig megh�ziasodott kutya falkavez�re m�r nem a leger�sebb, legvadabb kutya lett, hanem az ember. Erre a csontmaradv�nyok utalnak, amelyeket a t�zezer �vvel ezel�tti telep�l�sek hely�n t�rtak fel. Utalnak m�g a n�gy-nyolcezer �vvel ezel�tti egyiptomi, mezopot�miai �s egy�b �si kult�r�k m�v�szi �br�zol�saira, amelyek mutatj�k a kutya �s az ember harm�ni�j�t A k�korszaki barlanglak� �sember szikla- �s barlangrajzain, festm�nyein is ott tal�lhatjuk a kuty�t...

Az ember akkoriban m�g teljesen nom�d �letet �lt. Gy�jt�getett, vad�szott, hal�szott, �gy szerezte meg a sz�ks�ges t�pl�l�kot. A kutya fokozatosan bekapcsol�dott az ember vad�szataiba. Az ember a falkavez�r, a rendszertan piramis�nak legtetej�n. Seg�deszk�z�ket, k�darabokat, kezdetleges fegyvereket k�sz�tett �s haszn�lt.

A nom�d �letforma velej�r�ja az �lland� v�ndorl�s jobb helyekre. A kutya is ment a jobb vad�szmez�kre a "gazdikkal", �gy az �j helyeken az ottani kuty�kkal tal�lkozva keresztez�dtek, l�trej�tt a folyamatos genetikai v�ltoz�s, kevered�s. Id�vel v�ltoz� k�llem� kuty�k keletkeztek, ami nem szab�lyozottan, hanem v�letlenszer�en k�vetkezett be (nem t�rt�nt szelekt�l�s).

A kutya kezdeti kapcsolata az emberrel a vad�szatokon bontakozott ki. Id�vel azonban az ember r�j�tt arra, hogy sokkal t�bbet kaphat a j� n�gyl�b�akt�l. Jobb �rz�kszerveiknek k�sz�nhet�en biztons�gi funkci�t is bet�lt�ttek. Jelezt�k a vad�llatok �rkez�s�t (el is riasztott�k azokat), az idegeneket.

Egyre t�bb dologban vette haszn�t a kuty�nak az ember. Ig�nyeinek megfelel�en elkezdte szelekt�lni az ember a kuty�kat a c�loknak �s ig�nyeknek megfelel�en. Az els� h�zias�tott �llat a kutya volt. A f�ldm�vel�s �s �llatteny�szt�s megkezd�s�vel, a vad szarvasok befog�s�val a vad�szat mellett a kuty�k megkezdt�k terel�munk�jukat is, kialakultak a juh�szkuty�k. M�s ter�leten is m�k�dni kezdtek. Az ember k�nyelme �rdek�ben rakom�nyok cipel�s�re, vontat�sra is haszn�lt�k a kuty�t. Az �j k�korszakban, az �j �si f�ldm�vess�g kialakul�sakor nagy v�ltoz�st jelentett a n�v�nyek tudatos termeszt�se, a kecske, marha, juh h�zias�t�sa. Ett�l kezdve a kuty�knak megbecs�lt feladatk�r jutott. Meg kellett v�deni a f�ldet a k�rtev�kt�l, apr� �llatokt�l (eg�r, r�gcs�l�k), a legel�k�n legel� �llatokat m�g ink�bb v�deni kellett a vad ragadoz�kt�l. A vad�szat akkorra m�r nem a meg�lhet�s egyetlen form�ja, de a kutya oda is szakosodott, �s kialakultak a vad�szatban seg�t� kuty�k. Minden kuty�nak munk�ja volt a f�ldben, a legel�n, a h�zban �s a h�z k�r�l.

A kialakul� term�nyfelesleg miatt kialakultak a kereskedelmi kult�r�k. - kult�r�kban r�sz�k volt a kuty�knak is. Nagy kincset meg�rt a cserekereskedelemben egy-egy k�l�nb�z� feladatot ell�t� kutya. Ebben az id�ben kezdett kialakulni a szelekt�v, szakosodott teny�szt�s.

Nagy szerep�k volt a kuty�k fajtav�laszt�k�ban a h�d�t� harcoknak. A h�d�t� katon�k otthonukb�l vitt�k magukkal a kuty�jukat, s az ottani egyedekkel keveredtek.

I. e. 2000 k�r�l m�r voltak �lebek, juh�sz-, vad�sz-, �rkuty�k.

A k�z�pkori vad�szati szenved�lyek fokozt�k a vad�szkuty�k kialakul�s�t. A nemesek versengtek, hogy kinek lesz sikeresebb hozama, kinek jobb a kuty�ja. A fegyverek fejl�d�s�vel n�tt az ig�ny a speci�lis kuty�k fejl�d�s�re is. Kialakultak a vadat felkutat�, kihajt� �s a gazd�hoz leviv� ebek is.

A tov�bbiakban m�r a h�zias�tott kuty�k fajt�kra val� kiteny�szt�se indult meg az eg�sz vil�gon. Ezt m�r mindenki el tudja k�pzelni. Az ember hasznot h�z folyamatosan a kuty�kb�l is. Ki �lebet teny�sztett, ki a v�rre �hes emberek ig�nyei v�gett viadalkuty�kat, ki meg az egy�b ig�nyeknek megfelel�t...

M�ra a XXI. sz�zadban is alak�tja az ember a kuty�kat, de m�r t�bbnyire eszt�tikai c�lokkal vez�relve szelekt�l. A k�pess�gek alapj�n t�rt�n� szelekt�l�s rend�rs�gi, b�n�ld�z�, nyomoz�, keres�kuty�k kialak�t�s�n�l figyelhet� meg. A k�pess�gek alapj�n t�rt�n� szelekt�l�sn�l nem a fajtatisztas�g kialak�t�sa a c�l, hanem az, hogy egy bizonyos munk�t (pl. hullakeres�s, k�b�t�szer-kutat�s...) megfelel�en el tudjon az eb v�gezni. Az esetek t�bbs�g�ben a kit�n� munkakuty�k kever�kek.  

2.

Az �llatv�d� "am�g �l, mozog"...

A t�meges (inform�latlan) lakoss�g szem�ben az �llatv�d� egyfajta gazdag, sznobellenes v�zi�, aki cselekm�nyeivel az �llatok elleni "barb�r" cselekm�nyeket akarja cs�kkenteni. Azonban aki az �llatv�delmi t�rekv�seket r�szletesebben megvizsg�lja, ismereteket szerezhet az �llatv�delmi c�lokat fontosnak tart� �s mag�t �llatv�d�nek mond� r�tegz�d�sr�l.

Ki is az �llatv�d�?

Magyarorsz�g nem eg�szen t�zmilli�s lakoss�g�ra kb. 75-80 �llatv�delmi nonprofit szervez�d�s jut. A kurat�riumok �s tags�gok sz�ma 4-200 f� k�z�tti. Az akt�v, szervezett �llatv�delmi tev�kenys�get fontosnak tart�, �s a probl�m�k ellen tenni is k�pes lakoss�gi �llatv�delmi b�zis ennek f�ggv�ny�ben kb. 10.000 f� lehet.

De m�gis, kik az akt�v �llatv�d�k?

Az �llatv�delmi szervezetekben nemcsak milliomos, �s t�keer�s szem�lyek tev�kenykednek, b�rkinek helye lehet, �s van is. �regek, fiatalok, szeg�nyek �s jobbm�d�ak, mind-mind lehet�s�ggel b�rnak arra, hogy k�rnyezet�ket �llatbar�tabb�, azaz k�rnyezettudatosabb� form�lj�k.

A fenti sz�m�t�s �rtelm�ben minden ezer lakosra jut egy f�, aki akt�v �llatv�delmi tev�kenys�get v�gez. Ez a sz�m igen kicsi, hiszen ha csak arra gondolok, hogy:

- �vente milli�s sz�mban fognak be, �s puszt�tanak el gyepmesterek felel�tlen�l szabadj�ra engedett "exkedvenceket";
- az eb- �s macskateny�szt�ssel foglalkoz� szervezetek sz�zezres sz�mban tartanak nyilv�n tagokat, akik haszonszer� szapor�t�st v�geznek (az ig�nyeket figyelmen k�v�l hagyva);
- a v�g��llatok sz�ll�t�sa, tart�sa �s feldolgoz�sa kapcs�n az �llatok tisztelet�t figyelmen k�v�l hagyva csak a minim�lis k�lts�gek �s a magas profit a c�l (�vente a v�gott �llatok sz�ma t�bb t�zmilli�...);

T�gabb �rtelemben mi az, hogy "�llatv�d�"?

Az �llatv�delem nem �rd�ng�ss�g, nem valamif�le csoda. Az �llatv�delem egyfajta k�rnyezettudatos viselked�s, a m�s �l�l�nyre �truh�zott felel�ss�g v�llal�sa...

- Passz�v �llatv�d�: saj�t �letter�ben figyel a felel�s �llattart�sra;

(aki �llataival rendesen b�nik, ide sorolhatja mag�t)

- Akt�v �llatv�d�: saj�t h�za t�j�n t�l tekint, k�rnyezet�ben seg�ti az �llatv�delmet (prevenci�val - megel�z�ssel, akt�v �llatv�delemmel - k�bor �llatkezel�ssel, oktat�ssal, inform�ci�s munk�val, megel�z�ssel...)

(nem neh�z akt�v �llatv�d�v� v�lni!)

Mi a c�lja az �llatv�delemnek?

A k�rnyezettudatos viselked�s el�r�se. Pl.:
- ha a v�g��llatok az �let tisztelet�t alapj�ul v�ve ker�lnek tart�sra, v�g�sra, azaz a leghum�nusabb m�dszereket alkalmazz�k, akkor eg�szen m�s sz�nezetet kaphatna az emberi "f�ragadoz�" tev�kenys�ge;
- ha a kedvenck�nti tart�sra termel� szapor�t� szervezetek �s tagjai felm�rn�k a keresleti �s k�n�lati ig�nyeket, �s hossz� t�von ennek f�ggv�ny�ben cselekedn�nek, akkor elker�lhet� lenne a gyepmesteri telepek gyal�zatos "feldolgoz�" munk�ja;
- a gyepmesteri telepek gyilkol� tev�kenys�ge hum�nus menhely-alternat�v�kon kereszt�l �llati�let-bar�tt� alakulhatna;
- a sznob ig�nyek (sz�rmekab�tok, �llatok testr�szeib�l el��ll�tott �l�nk�t� szerek, d�szek stb.) tudatos inform�ci�k �ltal cs�kkennek...

Az �llatv�delem mint komplex �letforma b�rki �let�be be�p�thet�!
Az �llatokkal val� tudatos b�n�sm�d mindenkinek k�teless�ge, hiszen:

"Te egyszer s mindenkorra felel�s lett�l az�rt, akit megszel�d�tett�l..." (Antoine de Saint-Exup�ry)

,Egy nemzet nagys�ga �s erk�lcsi fejletts�ge h�ven t�kr�z�dik abban, ahogyan az �llatokkal b�nik." (Mahatma Gandhi)

Hogy az �llatv�delmi tev�kenys�g m�g ink�bb kiteljesedjen, sz�ks�ges, hogy m�g t�bb ember �rezze mag�ra �s helyi k�z�ss�g�re (csal�dj�ra) n�zve is fontosnak a k�rnyezettudatos viselked�st. Igaz, hogy munk�nknak k�sz�nhet�en egyre t�bben lesz�nk, akik figyel�nk a m�sikra, de csak rem�lni tudom, hogy egyszer elj�n az a vil�g is, amikor minden �l�l�ny csak a legminim�lisabb szenved�ssel �lheti le �let�t...

 "Aki az �llatokat szereti, az rossz ember nem lehet..."

Vil�gunkat Mi magunk alak�tjuk, mindenki azz� v�lik, amit tesz.

B�rki lehet �llatv�d�, Te is!

Seres Zolt�n

Forr�s: �llatbar�t Webkuck�